Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
…/2018. (… …) számú önkormányzati rendelete
a
Körösnagyharsány Község településkép védelméről
(egységes szerkezetben)
/TERVEZET/
Körösnagyharsány Községi Önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv) 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településkép védelme érdekében megállapítja Körösnagyharsány Község településkép védelméről szóló rendeletét (továbbiakban: TKR), és jóváhagyja a településképi arculati kézikönyvet (továbbiakban TAK) és elrendeli azok együttes alkalmazását.
- I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
- 1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1 §
- A rendelet célja Körösnagyharsány Község sajátos településképének – a szakmai szervezeteken túl széleskörű társadalmi bevonással, konszenzus által történő – védelme és alakítása:
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
- A helyi védelem célja:
- A – nemzeti közös kulturális kincs részét képező – helyi építészeti örökség fenntartása, megőrzésével, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.
- A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
- A településképi szempontból meghatározó területek: a település azon területrészei, melyekben településképileg is érzékelhetőek a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. sajátosságok, eltérések.
- A rendelet területi hatálya
A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.
- A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:
- Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
- Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
- Fás szárú növény: olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
- Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által megbízott önkormányzati (települési) főépítész.
- Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
- Helyi településkép-védelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan része, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a településszerkezet védelmét, az építészeti karakter védelmét, valamint az utcakép védelmét is.
- Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
- Magánterület: a magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan.
- Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti.
- Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
- Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
- Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
- Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
- Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
- Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
- Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
- Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
- Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
- Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
- II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
- 1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2 §
- A helyi védelem feladata Körösnagyharsány Község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség:
- meghatározása, dokumentálása,
- védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
- megőrzése, megőriztetése és
- a lakossággal történő megismertetése.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
- A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
- A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 6/2017. (VII.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.
- A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
- A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
- A helyi védelem alá helyezéssel, illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.
- Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni.
- Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
- A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
- a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
- a védelem típusát,
- a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és a
- a védelem rövid indokolását.
- 2. A területi védelem meghatározása
- 3. §
- A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a település vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
- A helyi területi védelem elemeit az 1. számú melléklet 1. fejezete tartalmazza
- 3. Az egyedi védelem meghatározása
- 4. §
- A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,
- építményekre, építményrészletekre,
- alkalmazott anyaghasználatra,
- tömegformálásra,
- homlokzati kialakításra,
- táj- és kertépítészeti alkotásra,
- egyedi tájértékre, növényzetre,
- szoborra, képzőművészeti alkotásra,
- utcabútorra
terjed ki.
- A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
- Kastélyok, kúriák, lakóházak
- A paraszti élet emlékei: lakóházak, gazdasági épületek
- Egyéb építmények: templomok, intézmények.
- A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
- A helyi egyedi védelem elemeit az 1. számú melléklet 2. fejezete tartalmazza.
- 4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
- 5. §
- A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.
- A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.
- A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
- A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
- 1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
- 6. §
- Körösnagyharsány Község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
- A településképi szempontból jelentős településrészeket tartalmaz a Sebes-Körös holtága és a Váradi út közötti településrész
- Az egyéb lakóterületek
- Beépítésre nem szánt településrész
- A településképi szempontból meghatározó településrészt e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete mutatja be.
- A településképi szempontból meghatározó településrész elnevezését és lehatárolását a
2. számú melléklet 1. fejezete tartalmazza.
- IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
- 1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
- 7. §
- Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű (fehér, szürke, föld színű árnyalatok, fa esetében zöld is) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.
- A településmag épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként nád, bitumenes lemez és hullámlemez, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható.
- A nyílászárók anyaga a településmag és a történeti településszerkezetű területek épületein fa- vagy faerezetű műanyag-szerkezetű, a hagyományossal megegyező osztású lehet.
- A kerítések, kapuk anyaga akkor készülhet látszó betonból, ha a hagyományos struktúrákat követi, egyébként a tégla, a fa és az acél az elfogadható, készülhet még drótkerítés is mögötte sövény, vagy egyéb cserje telepítésével.
- 2. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
- 8. §
- Meglévő beépítés közterület felőli határvonala, kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve, ha a (2) bekezdésben előírt szabálynak nem felel meg.
- Kialakult építési övezetekben az elő és oldalkertek méretét, az adott építési telek környezetében kialakult beépítéshez illeszkedve kell meghatározni.
- Az építési telek határvonalain legfeljebb 1,80 méter magas kerítés létesíthető, anyagválasztásban törekedni kell a természetes, tájegységre jellemző anyagok fa, tégla, használatára. A látszó beton és acél kerítések esetén a hagyományos osztás megőrzése a cél. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a látómező szabad beláthatóságát. Előkertes beépítés esetén kerítés struktúrája a településre jellemző módon: pillérekkel tagolt zárt kerítés, nagykapu, kertajtó, majd az előkerttel egyvonalban lábazattal épült három részre osztott, áttört kerítés a lakóépület homlokzatának láthatóvá tételére.
- Azon épületek utcai homlokzatán melyek a oromfalat kell építeni, melynek talpszélessége nem lehet kisebb a homlokzatszélesség felénél, de nem lehet nagyobb 7,5 méternél.
- Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell, képezzen.
- Az építési övezetekben magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani. A beépített alapterület legalább 80 %-án 30-45 fokos tetőhajlású magas-tetőt kell létesíteni.
- Az oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Ezt a szabályt meglévő oromfal átalakításakor is érvényesíteni kell.
- Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50 %-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
- Erkély és loggia nem építhető.
- Az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő.
- 3. Tájképvédelem
- 9. §
- A természetvédelmi területek mentén pufferzóna kialakítása indokolt, mely 100 méteres védőtávolságot jelent és itt a mezőgazdasági területeket csak korlátozottan használhatják, illetve épületek elhelyezése a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, csakúgy, mint ezeken a területen belül.
- A 20 hektárnál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni.
- Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani rá, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
- Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
- A község beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.
- 4. Táj- és természeti értékek védelme
- 10. §
- A természetvédelmi területeken új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetők el.
- A természetvédelmi területeken meglévő létesítményeket csak az értékek károsítását kerülő módon használhatók és tarthatók fenn.
- A természetvédelmi területeken mindenfajta tájalakító és építési tevékenységet csak a természetvédelmi hatóság, mint szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni.
- A természetvédelmi területeken művelési ág változtatás, építési tevékenység csak a természetvédelmi hatósággal, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal (továbbiakban: KMNPI) történt egyeztetés után kezdhető el.
- A község egész területén az épületek, építmények létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.
- Külterületi utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók. A beépítésre szánt övezetekben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
- A fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a kivágással egy időben gondoskodni kell, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, legalább kétszer iskolázott fával.
- A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell.
- A területek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
- A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.
- Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.
- Az erózióveszélyes lejtős területek föld- és tájképvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megőrizni.
- A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 3. melléklet a) táblázata sorolja fel, míg a természetvédelmi területeken nem telepíthető tájidegen növényfajok a 3. melléklet b) mellékletében találhatók.
- A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
- A fényszennyezés elkerülése érdekében a község egész területén
- El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére
- 5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó
építészeti követelmények
- 11. §
- Az 1. számú melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak:
- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
- a köztárgyak,
- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
helyezhetők el.
- A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.
- A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) – a (4) bekezdésben előírtak fennállása esetén – úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
- Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltak a tulajdonosi kötelező jókarbantartás körét, illetőleg az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét meghaladják, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
- 6. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
- 12. §
- A település beépítésre szánt új nagy- és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
- Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (természetes anyagú takarással) létesíthető.
- A kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.
- Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.
- A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
- A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.
- A közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
- 7. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
- 13. §
- Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro klimatikus adottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár.
- A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.
- A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.
- V. FEJEZET
REKLÁMOK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
- 1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és
a közterületről látható magánterületen
- 14. §
Körösnagyharsány Község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben Tktv.-ben, valamint a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) és magasabb szintű jogszabályokban tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
- 15. §
- Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, reklámhordozón villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető, reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja.
- A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy
- a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,
- illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,
- színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,
- ne változtassa meg indokolatlanul és ne károsítsa a természeti környezetet,
- ne zavarja az épített és természeti értékek községképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,
- ne akadályozza az épület, ingatlan vagy közterület használatát, vagy a közlekedést, a közlekedésbiztonságot,
- ne zavarja a nappali vagy éjszakai községképet.
- Reklámhordozó az épületek utcai vagy közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, cégér kivételével – nem helyezhető el.
- Festett reklám az épületek homlokzatán nem lehet.
- Üzletenként egy üzletfelirat helyezhető el az épület homlokzatán.
- Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a cégér kivételével.
- Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
- Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
- A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen elhelyezhető reklám felületének nagysága – a kormányrendelt által szabályozott maximum kétharmad rész nagyságot meg nem haladóan – és helye a településképi bejelentési eljárásban határozandó meg egyedi mérlegelés alapján.
- A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.
- A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
- Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati szerződés megkötése a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés alapján lehetséges.
- A reklámhordozó folyamatos karbantartása, tisztántartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges kötelesség, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást, tisztántartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület kezelője a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja, eltávolítja.
- Reklámközzététel céljára kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe.
- Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m2-nél nagyobb reklám nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét építési munka során kiképezték.
- 2. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok
- 16. §
- Mozgatható (sehová sem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,
- alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken
helyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.
- A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
- 3. A cégérekre vonatkozó szabályok
- 17. §
- Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat, cégér helyezhető el.
- A cégért el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnése esetén.
- 4. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
- 18. §
Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:
- az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
- a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
- a településen elérhető ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
- idegenforgalmi és közlekedési információk;
- a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
- lakossági apróhirdetések.
- 5. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
- 19. §
- A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
- Építési reklámháló az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:
- egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,
- az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.
- VI. FEJEZET
BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
- 1. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
- 20. §
- Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének esetében.
- A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez a 4 számú. melléklet szerinti kérelemmel, valamint az építészeti-műszaki terv benyújtásával indul.
A bejelentéshez 2 példány papíralapú tervdokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott példányt a hatósági határozat mellékleteként a bejelentőnek vissza kell adni. - A bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a bejelentő nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,
- a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
- a bejelentő adószámát, cégjegyzékszámát,
- a bejelentő telefonszámát,
- reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölést,
- reklám, reklámhordozó helyét,
- reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartamát.
- A tervdokumentációnak tartalmaznia kell — a bejelentés tárgyának megfelelően legalább az alábbi munkarészeket:
- műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját
- helyszínrajzot, amely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját (közterületet érintő elhelyezés esetén:500 léptékű helyszínrajzot)
- a reklám berendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását,
- az érintett felület egészét érintő homlokzatot
- fotómontázst vagy látványtervet, világító reklámeszköz esetén éjszakai látványtervet is.
- A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- az építési szabályok teljesítése,
- településképi összhang,
- szerkezeti és funkcionális megfelelőség,
- távlati fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása,
- településképi követelményeknek való megfelelés.
- A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül a reklám, reklámhordozó elhelyezését tudomásul veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a (2) – (5) bekezdésekben meghatározott követelményeknek, a településképi követelményeknek, valamint a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe.
- E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
- A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett reklám, reklámhordozó nem sérti-e jelen rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglaltakat.
VII. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
- 1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
- 21. §
- A településkép védelme érdekében Körösnagyharsány Község Önkormányzata a község közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.
- A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
- A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.
VIII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
- 1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
- 22. §
- E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött:
- új építmény építésére,
- meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
- meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.
- A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
- 2. A véleményezési eljárás részletes szabályai
- 23. §
- A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
- A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
- IX. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
- 1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozásai
- 24. §
- E rendelet előírásai érvényesítésére településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött
- új építmény építésére,
- meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
- meglévő építmény településképet érintő átalakítására,
- meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban,
- továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
- A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
- 2. A bejelentési eljárás részletes szabályai
- 25. §
- A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
- A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
- X. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
- 1. A településképi kötelezési eljárás
- 26. §
- Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
- A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.
- Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka értéke meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
- 2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
27 §
- Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.
- A településképi bírság legmagasabb mértéke
- a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 200 000 forint,
- a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 600 000 forint,
- a településképi követelmények be nem tartása esetén 400 000 forint,
- döntés végre nem hajtása esetén 1 000 000 forint.
- A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
- A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,
- A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
- A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdőirtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
- A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
- A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.
- 3. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
- 28. §
- A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat 54000100-10000049 számú számlájára kell megfizetni.
A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől. - A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
- XI. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
- 1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
- 29. §.
- A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.
- A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.
- A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.
XII. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
- 1. Hatálybaléptető rendelkezés
- 30. §
E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- 2. Átmeneti rendelkezések
- 31. §
E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.
- 3. Hatályon kívül helyező rendelkezések
- 32. §
- E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
- Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (X.31.) számú rendelete Körösnagyharsány Község Építési Szabályzatáról (HÉSZ) településképi követelményeket, a helyi védelmi és a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat meghatározó része.
- Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról - Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete a Körösnagyharsány Község településkép védelméről
Körösnagyharsány, 2018…….
Máté Pál Dr. Gofjár Nikoletta
polgármester jegyző
Kihirdetésre került: 2018…….
Dr. Gofjár Nikoletta
jegyző
- számú melléklet
a …/2018. (…. …) településképi önkormányzati rendelethez.
- 1. fejezet a település helyi védelem alatt álló építészeti örökségei
- A nőtt településszerkezet, a szabálytalan, és szabályozatlan utcahálózat, a hagyományos fésűs, fésűsfogas beépítés, valamint a jellegzetes épülettömegek.
- 2. fejezet a településképi jelentőségű műemléki épületek
- Műemlék jellegű épület:
- Református templom (Kossuth Lajos tér 2.)
- Településképi jelentőségű épületek:
- Arany János u. 9. lakóépület
- Arany János u. 11. lakóépület
- Bocskai u. 24. lakóépület
- Bocskai u. 26. lakóépület
- József Attila u. 28. lakóépület
- Petőfi Sándor u. 29. lakóépület
- Rákóczi u. 53. lakóépület
- Váradi út 86. lakóépület
- Váradi út 90. lakóépület
- számú melléklet
a …/2018. (… …) településképi önkormányzati rendelethez.
- 1. fejezet a helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
- Településszerkezet:
Védett telekszerkezet, beépítési mód:
A település belterületének a Sebes-Körös holtága és a Váradi út közé eső részét a nőtt településszerkezet, a szabálytalan, és szabályozatlan utcahálózat, a hagyományos fésűs, fésűsfogas beépítés, valamint a jellegzetes épülettömegek miatt helyi értékvédelmi terület.
- Táji környezet (védendő értékek):
Jelenleg Körösnagyharsány település közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi emlék a Holt-Sebes Körös partján lévő diófák, illetve tölgyfák.
- Miskarét
- Zsombokos
- Talánk
- Majorság
- Medgyesszeg
- Nagyszik
- Ördögárka
- Feketeréti facsoport
- Templomkert – Vadgesztenye
- Volt „kan istálló” – Magyar kőris
- Zártkert – Magas kőrises erdőfolt
- Holt-Sebes-Körös part – Nemes nyárfasor
- számú melléklet
a …/2018. (… …) településképi önkormányzati rendelethez.
- táblázat: a település egész területén nem telepíthető inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
1. Baccharis halimifolia |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
2. Cabomba caroliniana |
Kaliforniai tündérhínár |
3. Eichhornia crassipes |
Vízijácint |
4. Heracleum persicum |
Perzsa medvetalp |
5. Heracleum sosnowskyi |
Sosnowsky-medvetalp |
6. Hydrocotyle ranunculoides |
Hévízi gázló |
7. Lagarosiphon major |
Fodros átokhínár |
8. Ludwigia grandiflora |
Nagyvirágú tóalma |
9. Ludwigia peploides |
Sárgavirágú tóalma |
10. Lysichiton americanus |
Sárga lápbuzogány |
11. Myriophyllum aquaticum |
Közönséges süllőhínár |
12. Parthenium hysterophorus |
Keserű hamisüröm |
13. Persicaria perfoliata |
Ördögfarok keserűfű |
14. Pueraria montana var. lobata |
Kudzu nyílgyökér |
15. Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
16. Asclepias syriaca |
Közönséges selyemkóró |
17. Elodea nuttallii |
Vékonylevelű átokhínár |
18. Impatiens glandulifera |
Bíbor nebáncsvirág |
19. Myriophyllum heterophyllum |
Felemáslevelű süllőhínár |
20. Heracleum mantegazzianum |
Kaukázusi medvetalp |
21. Gunnera tinctoria |
Óriásrebarbara |
22. Pennisetum setaceum |
Tollborzfű |
23. Alternanthera philoxeroides |
|
24. Microstegium vimineum |
- táblázat: természetvédelmi területeken nem telepíthető inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
1. Robinia pseudo-acacia |
akác |
2. Fraxinus americana |
amerikai kőris |
3. Ailanthus altissima |
bálványfa |
4. Elaeagnus angustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
5. Pinus nigra |
fekete fenyő |
6. Pinus silvestris |
erdei fenyő |
7. Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
8. Prunus serotina |
kései meggy |
9. Acer negundo |
zöld juhar |
10. Phytolacca americana |
alkörmös |
11. Fallopia spp. |
japánkeserűfű fajok |
12. Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
13. Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
14. Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
15. Asclepias syriaca |
selyemkóró |
16. Echinocystis lobata |
süntök |
- számú melléklet
a …/2018. (… …) településképi önkormányzati rendelethez.
KÉRELEM
Reklám/reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljáráshoz
Bejelentő neve (cégneve): |
|
Lakcíme (székhelye, telephelye): |
|
Születési hely, idő, anyja neve: |
|
Cégjegyzékszám: |
|
Adószám: |
|
Telefonszám: |
|
A folytatni kívánt reklámtevékenység megnevezése: |
|
Reklám, reklámhordozó tervezett helye: |
|
A reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartama (kezdő és befejező): |
|
A kérelem elbírálásához szükséges tartalmi dokumentáció mellékleteinek felsorolása |
igen (db)/nem |
műszaki leírás |
|
helyszínrajz |
|
nézetrajz |
|
utcakép vázlat |
|
látványterv |
Kelt:
Aláírás