Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

…/2018. (… ...) számú önkormányzati rendelete

a

Körösnagyharsány Község településkép védelméről

(egységes szerkezetben)

/TERVEZET/

Körösnagyharsány Községi Önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv) 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településkép védelme érdekében megállapítja Körösnagyharsány Község településkép védelméről szóló rendeletét (továbbiakban: TKR), és jóváhagyja a településképi arculati kézikönyvet (továbbiakban TAK) és elrendeli azok együttes alkalmazását.

  1. I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

  1. 1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1 §

  • A rendelet célja Körösnagyharsány Község sajátos településképének – a szakmai szervezeteken túl széleskörű társadalmi bevonással, konszenzus által történő – védelme és alakítása:
  • a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
  • településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  • településképi követelmények meghatározásával;
  • településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
  • településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
  • A helyi védelem célja:
  • A – nemzeti közös kulturális kincs részét képező – helyi építészeti örökség fenntartása, megőrzésével, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.
  • A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
  • A településképi szempontból meghatározó területek: a település azon területrészei, melyekben településképileg is érzékelhetőek a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. sajátosságok, eltérések.
  • A rendelet területi hatálya

A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

  • A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:
  1. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
  2. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
  3. Fás szárú növény: olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
  4. Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által megbízott önkormányzati (települési) főépítész.
  5. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
  6. Helyi településkép-védelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan része, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a településszerkezet védelmét, az építészeti karakter védelmét, valamint az utcakép védelmét is.
  7. Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
  8. Magánterület: a magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan.
  9. Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti.
  10. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
  11. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
  12. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
  13. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
  14. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
  15. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
  16. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
  17. Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
  18. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
  19. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.


  1. II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

  1. 1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2 §

 

  • A helyi védelem feladata Körösnagyharsány Község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség:
  • meghatározása, dokumentálása,
  • védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
  • megőrzése, megőriztetése és
  • a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

  • A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
  1. A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 6/2017. (VII.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.
  2. A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
  3. A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
  4. A helyi védelem alá helyezéssel, illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.
  5. Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni.
  6. Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
  7. A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
  • a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
  • a védelem típusát,
  • a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és a
  • a védelem rövid indokolását.
  1. 2. A területi védelem meghatározása

 

  1. 3. §

 

  • A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a település vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
  • A helyi területi védelem elemeit az 1. számú melléklet 1. fejezete tartalmazza
  1. 3. Az egyedi védelem meghatározása

 

  1. 4. §

 

  • A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,
  1. építményekre, építményrészletekre,
  2. alkalmazott anyaghasználatra,
  3. tömegformálásra,
  4. homlokzati kialakításra,
  5. táj- és kertépítészeti alkotásra,
  6. egyedi tájértékre, növényzetre,
  7. szoborra, képzőművészeti alkotásra,
  8. utcabútorra

terjed ki.

  • A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
  1. Kastélyok, kúriák, lakóházak
  2. A paraszti élet emlékei: lakóházak, gazdasági épületek
  3. Egyéb építmények: templomok, intézmények.
  • A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
  • A helyi egyedi védelem elemeit az 1. számú melléklet 2. fejezete tartalmazza.
  1. 4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

 

  1. 5. §

 

  • A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.
  • A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.
  • A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
  • A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.

 

 

 

 

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

 

 

  1. 1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

 

  1. 6. §

 

  • Körösnagyharsány Község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
  • A településképi szempontból jelentős településrészeket tartalmaz a Sebes-Körös holtága és a Váradi út közötti településrész
  • Az egyéb lakóterületek
  • Beépítésre nem szánt településrész
  • A településképi szempontból meghatározó településrészt e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete mutatja be.
  • A településképi szempontból meghatározó településrész elnevezését és lehatárolását a
    2. számú melléklet 1. fejezete tartalmazza.

  1. IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

 

  1. 1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

 

  1. 7. §
  • Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű (fehér, szürke, föld színű árnyalatok, fa esetében zöld is) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.
  • A településmag épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként nád, bitumenes lemez és hullámlemez, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható.
  • A nyílászárók anyaga a településmag és a történeti településszerkezetű területek épületein fa- vagy faerezetű műanyag-szerkezetű, a hagyományossal megegyező osztású lehet.
  • A kerítések, kapuk anyaga akkor készülhet látszó betonból, ha a hagyományos struktúrákat követi, egyébként a tégla, a fa és az acél az elfogadható, készülhet még drótkerítés is mögötte sövény, vagy egyéb cserje telepítésével.

 

 

  1. 2. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó
    területi és egyedi építészeti követelmények
  1. 8. §

 

  • Meglévő beépítés közterület felőli határvonala, kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve, ha a (2) bekezdésben előírt szabálynak nem felel meg.
  • Kialakult építési övezetekben az elő és oldalkertek méretét, az adott építési telek környezetében kialakult beépítéshez illeszkedve kell meghatározni.
  • Az építési telek határvonalain legfeljebb 1,80 méter magas kerítés létesíthető, anyagválasztásban törekedni kell a természetes, tájegységre jellemző anyagok fa, tégla, használatára. A látszó beton és acél kerítések esetén a hagyományos osztás megőrzése a cél. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a látómező szabad beláthatóságát. Előkertes beépítés esetén kerítés struktúrája a településre jellemző módon: pillérekkel tagolt zárt kerítés, nagykapu, kertajtó, majd az előkerttel egyvonalban lábazattal épült három részre osztott, áttört kerítés a lakóépület homlokzatának láthatóvá tételére.
  • Azon épületek utcai homlokzatán melyek a oromfalat kell építeni, melynek talpszélessége nem lehet kisebb a homlokzatszélesség felénél, de nem lehet nagyobb 7,5 méternél.
  • Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell, képezzen.
  • Az építési övezetekben magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani. A beépített alapterület legalább 80 %-án 30-45 fokos tetőhajlású magas-tetőt kell létesíteni.
  • Az oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Ezt a szabályt meglévő oromfal átalakításakor is érvényesíteni kell.
  • Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50 %-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
  • Erkély és loggia nem építhető.
  • Az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő.

 

 

  1. 3. Tájképvédelem

 

  1. 9. §
  • A természetvédelmi területek mentén pufferzóna kialakítása indokolt, mely 100 méteres védőtávolságot jelent és itt a mezőgazdasági területeket csak korlátozottan használhatják, illetve épületek elhelyezése a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, csakúgy, mint ezeken a területen belül.
  • A 20 hektárnál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni.
  • Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani rá, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
  • Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
  • A község beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.
  1. 4. Táj- és természeti értékek védelme

 

  1. 10. §

 

  • A természetvédelmi területeken új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetők el.
  • A természetvédelmi területeken meglévő létesítményeket csak az értékek károsítását kerülő módon használhatók és tarthatók fenn.
  • A természetvédelmi területeken mindenfajta tájalakító és építési tevékenységet csak a természetvédelmi hatóság, mint szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni.
  • A természetvédelmi területeken művelési ág változtatás, építési tevékenység csak a természetvédelmi hatósággal, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal (továbbiakban: KMNPI) történt egyeztetés után kezdhető el.
  • A község egész területén az épületek, építmények létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.
  • Külterületi utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók. A beépítésre szánt övezetekben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
  • A fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a kivágással egy időben gondoskodni kell, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, legalább kétszer iskolázott fával.
  • A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell.
  • A területek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
  • A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.
  • Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.
  • Az erózióveszélyes lejtős területek föld- és tájképvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megőrizni.
  • A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 3. melléklet a) táblázata sorolja fel, míg a természetvédelmi területeken nem telepíthető tájidegen növényfajok a 3. melléklet b) mellékletében találhatók.
  • A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
  • A fényszennyezés elkerülése érdekében a község egész területén
  • El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére

 

 

  1. 5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó
    építészeti követelmények
  1. 11. §

 

  • Az 1. számú melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak:
  1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  2. a köztárgyak,
  3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
  4. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

helyezhetők el.

  • A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.
  • A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) – a (4) bekezdésben előírtak fennállása esetén – úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
  • Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltak a tulajdonosi kötelező jókarbantartás körét, illetőleg az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét meghaladják, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
  1. 6. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

 

  1. 12. §

 

  • A település beépítésre szánt új nagy- és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
  • Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (természetes anyagú takarással) létesíthető.
  • A kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.
  • Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.
  • A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
  • A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.
  • A közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
  1. 7. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 

  1. 13. §

 

  • Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro klimatikus adottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár.
  • A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.
  • A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.


  1. V. FEJEZET

REKLÁMOK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

 

  1. 1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és
    a közterületről látható magánterületen

 

  1. 14. §

 

Körösnagyharsány Község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben Tktv.-ben, valamint a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) és magasabb szintű jogszabályokban tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

 

 

  1. 15. §

 

  • Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, reklámhordozón villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető, reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja.
  • A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy
  1. a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,
  2. illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,
  3. színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,
  4. ne változtassa meg indokolatlanul és ne károsítsa a természeti környezetet,
  5. ne zavarja az épített és természeti értékek községképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,
  6. ne akadályozza az épület, ingatlan vagy közterület használatát, vagy a közlekedést, a közlekedésbiztonságot,
  7. ne zavarja a nappali vagy éjszakai községképet.
  • Reklámhordozó az épületek utcai vagy közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, cégér kivételével – nem helyezhető el.
  • Festett reklám az épületek homlokzatán nem lehet.
  • Üzletenként egy üzletfelirat helyezhető el az épület homlokzatán.
  • Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a cégér kivételével.
  • Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
  • Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  • A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen elhelyezhető reklám felületének nagysága – a kormányrendelt által szabályozott maximum kétharmad rész nagyságot meg nem haladóan – és helye a településképi bejelentési eljárásban határozandó meg egyedi mérlegelés alapján.
  • A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.
  • A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
  • Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati szerződés megkötése a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés alapján lehetséges.
  • A reklámhordozó folyamatos karbantartása, tisztántartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges kötelesség, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást, tisztántartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület kezelője a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja, eltávolítja.
  • Reklámközzététel céljára kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe.
  • Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m2-nél nagyobb reklám nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét építési munka során kiképezték.

 

 

  1. 2. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok

 

  1. 16. §

 

  • Mozgatható (sehová sem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:
  1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,
  2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken

helyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.

  • A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

 

 

  1. 3. A cégérekre vonatkozó szabályok

 

  1. 17. §

 

  • Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat, cégér helyezhető el.
  • A cégért el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnése esetén.

 

 

  1. 4. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

 

  1. 18. §

 

Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

  1. az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  3. a településen elérhető ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
  6. lakossági apróhirdetések.

 

 

  1. 5. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

 

  1. 19. §

 

  • A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
  • Építési reklámháló az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:
  1. egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,
  2. az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.


  1. VI. FEJEZET

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

 

 

  1. 1. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

 

  1. 20. §

 

  • Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének esetében.
  • A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez a 4 számú. melléklet szerinti kérelemmel, valamint az építészeti-műszaki terv benyújtásával indul.
    A bejelentéshez 2 példány papíralapú tervdokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott példányt a hatósági határozat mellékleteként a bejelentőnek vissza kell adni.
  • A bejelentésnek tartalmaznia kell:
  1. a bejelentő nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,
  2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. a bejelentő adószámát, cégjegyzékszámát,
  4. a bejelentő telefonszámát,
  5. reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölést,
  6. reklám, reklámhordozó helyét,
  7. reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartamát.
  • A tervdokumentációnak tartalmaznia kell — a bejelentés tárgyának megfelelően legalább az alábbi munkarészeket:
  1. műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját
  2. helyszínrajzot, amely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját (közterületet érintő elhelyezés esetén:500 léptékű helyszínrajzot)
  3. a reklám berendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását,
  4. az érintett felület egészét érintő homlokzatot
  5. fotómontázst vagy látványtervet, világító reklámeszköz esetén éjszakai látványtervet is.
  • A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
  1. az építési szabályok teljesítése,
  2. településképi összhang,
  3. szerkezeti és funkcionális megfelelőség,
  4. távlati fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása,
  5. településképi követelményeknek való megfelelés.
  • A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül a reklám, reklámhordozó elhelyezését tudomásul veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a (2) - (5) bekezdésekben meghatározott követelményeknek, a településképi követelményeknek, valamint a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe.
  • E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
  • A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett reklám, reklámhordozó nem sérti-e jelen rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglaltakat.

VII. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

 

 

  1. 1. Rendelkezés a szakmai konzultációról

 

  1. 21. §

 

  • A településkép védelme érdekében Körösnagyharsány Község Önkormányzata a község közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.
  • A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
  • A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.


VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

 

 

  1. 1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
  1. 22. §

 

  • E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött:
  1. új építmény építésére,
  2. meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
  3. meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.
  • A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
  1. 2. A véleményezési eljárás részletes szabályai

 

  1. 23. §

 

  • A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
  • A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.


  1. IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

 

 

  1. 1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozásai

 

  1. 24. §
  • E rendelet előírásai érvényesítésére településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött
  1. új építmény építésére,
  2. meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
  3. meglévő építmény településképet érintő átalakítására,
  4. meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban,
  5. továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
  • A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
  1. 2. A bejelentési eljárás részletes szabályai

 

  1. 25. §

 

  • A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
  • A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.


  1. X. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

 

 

  1. 1. A településképi kötelezési eljárás

 

  1. 26. §

 

  • Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
  • A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.
  • Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka értéke meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
  1. 2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

 

27 §

 

  • Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.
  • A településképi bírság legmagasabb mértéke
  1. a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 200 000 forint,
  2. a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 600 000 forint,
  3. a településképi követelmények be nem tartása esetén 400 000 forint,
  4. döntés végre nem hajtása esetén 1 000 000 forint.
  • A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
  1. A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,
  2. A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
  3. A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdőirtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
  4. A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
  5. A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.

 

 

  1. 3. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

 

  1. 28. §

 

  • A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat 54000100-10000049 számú számlájára kell megfizetni.
    A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.
  • A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
  1. XI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

 

 

  1. 1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

 

  1. 29. §.

 

  • A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.
  • A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.
  • A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.


XII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

 

  1. 1. Hatálybaléptető rendelkezés

 

  1. 30. §

 

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

  1. 2. Átmeneti rendelkezések

 

  1. 31. §

E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.

  1. 3. Hatályon kívül helyező rendelkezések

 

  1. 32. §

 

  • E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
  1. Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (X.31.) számú rendelete Körösnagyharsány Község Építési Szabályzatáról (HÉSZ) településképi követelményeket, a helyi védelmi és a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat meghatározó része.
  2. Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
    12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról
  3. Körösnagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete a Körösnagyharsány Község településkép védelméről

Körösnagyharsány, 2018…….

Máté Pál                                                                                              Dr. Gofjár Nikoletta

polgármester                                                                                                    jegyző

Kihirdetésre került: 2018…….

Dr. Gofjár Nikoletta

  jegyző

  1. számú melléklet

a …/2018. (…. …) településképi önkormányzati rendelethez.

 

 

  1. 1. fejezet a település helyi védelem alatt álló építészeti örökségei
  1. A nőtt településszerkezet, a szabálytalan, és szabályozatlan utcahálózat, a hagyományos fésűs, fésűsfogas beépítés, valamint a jellegzetes épülettömegek.
  1. 2. fejezet a településképi jelentőségű műemléki épületek
  2. Műemlék jellegű épület:
    • Református templom (Kossuth Lajos tér 2.)
  3. Településképi jelentőségű épületek:
    • Arany János u. 9. lakóépület
    • Arany János u. 11. lakóépület
    • Bocskai u. 24. lakóépület
    • Bocskai u. 26. lakóépület
    • József Attila u. 28. lakóépület
    • Petőfi Sándor u. 29. lakóépület
    • Rákóczi u. 53. lakóépület
    • Váradi út 86. lakóépület
    • Váradi út 90. lakóépület

  1. számú melléklet

a …/2018. (… ...) településképi önkormányzati rendelethez.

 

 

  1. 1. fejezet a helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
  1. Településszerkezet:

Védett telekszerkezet, beépítési mód:

A település belterületének a Sebes-Körös holtága és a Váradi út közé eső részét a nőtt településszerkezet, a szabálytalan, és szabályozatlan utcahálózat, a hagyományos fésűs, fésűsfogas beépítés, valamint a jellegzetes épülettömegek miatt helyi értékvédelmi terület.

  1. Táji környezet (védendő értékek):

Jelenleg Körösnagyharsány település közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi emlék a Holt-Sebes Körös partján lévő diófák, illetve tölgyfák.

  • Miskarét
  • Zsombokos
  • Talánk
  • Majorság
  • Medgyesszeg
  • Nagyszik
  • Ördögárka
  • Feketeréti facsoport
  • Templomkert – Vadgesztenye
  • Volt „kan istálló” – Magyar kőris
  • Zártkert – Magas kőrises erdőfolt
  • Holt-Sebes-Körös part – Nemes nyárfasor

  1. számú melléklet

 a …/2018. (… …) településképi önkormányzati rendelethez.

  1. táblázat: a település egész területén nem telepíthető inváziós növényfajok jegyzéke

 

Tudományos név

Magyar név

1.     Baccharis halimifolia

Borfa, tengerparti seprűcserje

2.     Cabomba caroliniana

Kaliforniai tündérhínár

3.     Eichhornia crassipes

Vízijácint

4.     Heracleum persicum

Perzsa medvetalp

5.     Heracleum sosnowskyi

Sosnowsky-medvetalp

6.     Hydrocotyle ranunculoides

Hévízi gázló

7.     Lagarosiphon major

Fodros átokhínár

8.     Ludwigia grandiflora

Nagyvirágú tóalma

9.     Ludwigia peploides

Sárgavirágú tóalma

10.  Lysichiton americanus

Sárga lápbuzogány

11.  Myriophyllum aquaticum

Közönséges süllőhínár

12.  Parthenium hysterophorus

Keserű hamisüröm

13.  Persicaria perfoliata

Ördögfarok keserűfű

14.  Pueraria montana var. lobata

Kudzu nyílgyökér

15.  Ambrosia artemisifolia

parlagfű

16.  Asclepias syriaca

Közönséges selyemkóró

17.  Elodea nuttallii

Vékonylevelű átokhínár

18.  Impatiens glandulifera

Bíbor nebáncsvirág

19.  Myriophyllum heterophyllum

Felemáslevelű süllőhínár

20.  Heracleum mantegazzianum

Kaukázusi medvetalp

21.  Gunnera tinctoria

Óriásrebarbara

22.  Pennisetum setaceum

Tollborzfű

23.  Alternanthera philoxeroides

 

24.  Microstegium vimineum

 

  1. táblázat: természetvédelmi területeken nem telepíthető inváziós növényfajok jegyzéke

 

Tudományos név

Magyar név

1.     Robinia pseudo-acacia

akác

2.     Fraxinus americana

amerikai kőris

3.     Ailanthus altissima

bálványfa

4.     Elaeagnus angustifolia

keskenylevelű ezüstfa

5.     Pinus nigra

fekete fenyő

6.     Pinus silvestris

erdei fenyő

7.     Amorpha fruticosa

gyalogakác

8.     Prunus serotina

kései meggy

9.     Acer negundo

zöld juhar

10.  Phytolacca americana

alkörmös

11.  Fallopia spp.

japánkeserűfű fajok

12.  Solidago canadensis

kanadai aranyvessző

13.  Solidago gigantea

magas aranyvessző

14.  Ambrosia artemisifolia

parlagfű

15.  Asclepias syriaca

selyemkóró

16.  Echinocystis lobata

süntök

  1. számú melléklet

 a …/2018. (… ...) településképi önkormányzati rendelethez.

KÉRELEM

 

Reklám/reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljáráshoz

Bejelentő neve (cégneve):

 

Lakcíme (székhelye, telephelye):

 

Születési hely, idő, anyja neve:

 

Cégjegyzékszám:

 

Adószám:

 

Telefonszám:

 
   

A folytatni kívánt reklámtevékenység megnevezése:

 

Reklám, reklámhordozó tervezett helye:

 

A reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartama (kezdő és befejező):

 

A kérelem elbírálásához szükséges tartalmi dokumentáció mellékleteinek felsorolása

igen (db)/nem

műszaki leírás

 

helyszínrajz

 

nézetrajz

 

utcakép vázlat

 

látványterv

 

Kelt:

Aláírás

Kapcsolat

Körösnagyharsány Község Önkormányzata

Közadatkereső

Ügyfélfogadási idő

hétfő
08:00 - 12:00
kedd
08:00 - 16:00
szerda
08:00 - 12:00
csütörtök
08:00 - 12:00
péntek
08:00 - 12:00
szombat
N I N C S
vasárnap
N I N C S